Gondoltam szerdán, mint helyi izgalmas esemény, ellátogatok az Algéria-Szerbia barátságos labadarúgó mérkőzésre. Már napokkal korábban megbolydult a város, múlthét hétfőn a régi francia válogatott jött idegenbe, Algírba játszani. A jótékonysági célból rendezett teremfoci meccsen itt voltak sokan a kilencvennyolcas bajnok csapat tagjai közül, Zidane-nal az élen. Állítólag az eredmény csak az utolsó percekben fordult meg, és kaptak ki a helyi "öregek". Érdemes azért belenézni!

A szerdai meccsre minden jegy elkelt. Már előző napokban nem lehetett jegyet kapni rá, pedig igyekeztünk minden szálat megmozgatni, még a szerb első beosztottal is felvettük a kapcsolatot. A titkárságon mondták, hogy sokan érdeklődnek, megpróbálnak megtenni mindent. Úgy látszik azonban nem volt elég vendégjegyük. Utólag belegondolva annyira nem is bántam meg, mint mesélte a helyi ismerősünk, ő sem ment végül. Az 57 ezer férőhelyes stadionba kb. 80-90 ezer jegyet adtak el összesen és a környéket már kora reggel lezárták. A leglelkesebbek már hajnalban elfoglalták helyüket a lelátón, délben megközelíteni is képtelenség volt a stadiont. Az odavezető autópályák három-három sávjából két-két sávot alakítottak át parkolóvá. Szerencsére nagyobb attrocitás nélkül vészelte át a város a VB előkészületi meccset, lehet hogy ebben közrejátszott az is, hogy a helyiek 0-3-ra kaptak ki. Mindenesetre kiváncsan várják ők is a sztárjaik VB szereplését majd, nagyon lelkesnek tűntek az Egyiptom elleni győzelem és az Afrika kupa negyedik helyezés után. Sajnos mi nem tudtuk követni a játékot, rendes tévéadásunk még mindig nincs. Maradt a külföldi összefoglaló.

Szombat délután futni mentünk a közeli Parc Zoologique-ba. Sajnos fényképezőgépet nem vittünk magunkkal, de legközelebb fogunk, hogy futva készítsünk fotókat. Nagyon érdekes vállalkozás volt, valószínű még többször, esetleg később rendszeresen rászánjuk majd magunkat. Indulni az Arany Muflon szálló parkolójából érdemes. Az épület olyan, mint Szlovákiában egy tíz-húsz évvel ezelőtt fénykorát élő tátra-menti hotel. Működik benne minden, csak kicsit kopottas, kicsit oda nem illő, valahogy nem hozza meg a kedvet, hogy megszálljunk benne. Mindjárt a kertkapu mellett, ahol a park, vagyis az erdő kezdődik, egy nagyobb szemétkupac fogad minket - sajnos a szemétszállítás a városnak ezen a részén is nehezen, vagy egyáltalán nem megoldott. A vaddisznók legnagyobb örömére. Sötétedés után jönnek egyből, amiket mi láttunk kisebb méretű, nagyon rövid szőrű és nagyon fekete vadmalacok voltak.

A városszéli erdő nagyon hasonlít a budai hegyoldalainkhoz. Kis ösvények között fel lehet fedezni a valaha működő úttörővasút nyomait. A különbség legfőképp az, hogy nálunk (még) működik. Pedig ugyanaz a típus lehetett itt is (legközelebb fényképpel is illusztráljuk), az egyik mellékvágányon rábukkantunk a javítás alatt álló mozdonyra. A kerekei hiányoztak és nem úgy tűnt, mint amin éppen dolgoztak volna... Néhány domboldallal odébb pedig a vidámpark mellett vezetett utunk. Késő volt már, ezért nem mentünk be, de amennyire láttuk az óriáskerék és a hullámvasút még üzemelt! Séta-kocogó utunk az autópálya mellett kanyarodott vissza (sajnos a túlzott autóhasználat erősen érződik, a városban ma már nincs egy autó-mentes hely sehol), majd vezetett végig - már sötétedésben az erdőn. A Muflon oldalában már ott röfögtek barátaink.

A hőmérséklet újra jelentősen csökkent, a radiátorokat megint beizzítottuk. Hajnaltól esik, már nagyon várjuk a jobb időt!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.